Ha valamiért, hát akkor Ptujért érdemes erre a környékre ellátogatni!
Célszerű a Dráva déli oldala felől megközelíteni a várost, mert akkor kapjuk a legjobb látképet a városról (ez tényleg képeslapra illik). Ha itt letettük autónkat, akkor kényelmesen át tudunk gyalogolni a túlpartra a gyalogos (kerékpáros) hídon, miközben a város panorámájában gyönyörködünk.
A város történelme adja meg a magyarázatot, hogy miért is maradt meg ilyen szép állapotban a középkori városmag. A római korban fontos állomás volt Pannónia felé (meg része a környék borvidékének, a bort pedig igencsak szerették a rómaiak). Isz. 452-ben a hunok teljesen lerombolták. A Német-Római Birodalomban a salzburgi püspökség birtokába került. A kalandozó magyarok is megtámadták és szintén földig rombolták. Kétszer rövid ideig Magyarországhoz is tartozott. A középkor végén fellendült a kereskedelme, bár sokat szenvedett a török - magyar végvári harcok miatt. 1573-tól a város a Habsburgok közvetlen birtokába került és mivel gazdasági jelentősége erősen visszaesett így már nem molesztálták őket annyira, mint régebben. Ettől kezdve a középkori óváros nem volt veszélyben. Az interneten arról sem lehet hallani, hogy a két világháborúban sokat szenvedett volna.
Nos, ha átértünk a gyalogos hídon (melynek tövében egy nagy halétterem található), bevehetjük magunkat az óvárosba.Noha Ptuj 201-ben Európa kulturális fővárosa volt, azért itt-ott látszik némi kopottasság. A város látnivalói a Várostorony környékére koncentrálódnak. A Várostorony eredetileg a város védelmi rendszeréhez tartozott, de miután leégett a szomszédos Szent György templom tornya, így azt a templom harangtornyává alakították át. A várostorony előtt található egy hatalmas római kőtábla, mintegy emlékeztetve a római korszakra (Orpheus emlékmű). A templom mögött van a Városháza tér, itt található a nagyon szép neogótikus Városháza. Igazából a város arra alkalmas elsősorban, hogy nagyon szép környezetben sétáljunk egy jót (esetleg megebédeljünk), majd irány a vár (erről majd egy másik beszámolóban).
Visszakanyarodva egy korábbi témára. Maribornál említettem, hogy a Drávát több helyen kétfelé választják, egy része megy az eredeti mederben, de egy nagy része ún. üzemvíz csatornákon keresztül vízi erőművekhez megy és termeli az áramot. Itt Ptujnál meg egy szép nagy tavat alakítottak ki vissza duzzasztással, gyönyörű hegyes-dombos környezeteben. Lehet itt horgászni, vitorlázni, fürödni, szóval egy nagyon kellemes hely. A duzzasztás egyébként azért kell, hogy a folyó természetes esését ellensúlyozva meglegyen a víz esése az áramtermeléshez. Úgy láttam, hogy amint az üzemvíz ág visszatér a rendes mederbe, szinte azonnal indítják az új ágat. Szokásos kérdésem: nálunk miért szitokszó az, hogy vízi erőmű?
Célszerű a Dráva déli oldala felől megközelíteni a várost, mert akkor kapjuk a legjobb látképet a városról (ez tényleg képeslapra illik). Ha itt letettük autónkat, akkor kényelmesen át tudunk gyalogolni a túlpartra a gyalogos (kerékpáros) hídon, miközben a város panorámájában gyönyörködünk.
A város történelme adja meg a magyarázatot, hogy miért is maradt meg ilyen szép állapotban a középkori városmag. A római korban fontos állomás volt Pannónia felé (meg része a környék borvidékének, a bort pedig igencsak szerették a rómaiak). Isz. 452-ben a hunok teljesen lerombolták. A Német-Római Birodalomban a salzburgi püspökség birtokába került. A kalandozó magyarok is megtámadták és szintén földig rombolták. Kétszer rövid ideig Magyarországhoz is tartozott. A középkor végén fellendült a kereskedelme, bár sokat szenvedett a török - magyar végvári harcok miatt. 1573-tól a város a Habsburgok közvetlen birtokába került és mivel gazdasági jelentősége erősen visszaesett így már nem molesztálták őket annyira, mint régebben. Ettől kezdve a középkori óváros nem volt veszélyben. Az interneten arról sem lehet hallani, hogy a két világháborúban sokat szenvedett volna.
Nos, ha átértünk a gyalogos hídon (melynek tövében egy nagy halétterem található), bevehetjük magunkat az óvárosba.Noha Ptuj 201-ben Európa kulturális fővárosa volt, azért itt-ott látszik némi kopottasság. A város látnivalói a Várostorony környékére koncentrálódnak. A Várostorony eredetileg a város védelmi rendszeréhez tartozott, de miután leégett a szomszédos Szent György templom tornya, így azt a templom harangtornyává alakították át. A várostorony előtt található egy hatalmas római kőtábla, mintegy emlékeztetve a római korszakra (Orpheus emlékmű). A templom mögött van a Városháza tér, itt található a nagyon szép neogótikus Városháza. Igazából a város arra alkalmas elsősorban, hogy nagyon szép környezetben sétáljunk egy jót (esetleg megebédeljünk), majd irány a vár (erről majd egy másik beszámolóban).
Visszakanyarodva egy korábbi témára. Maribornál említettem, hogy a Drávát több helyen kétfelé választják, egy része megy az eredeti mederben, de egy nagy része ún. üzemvíz csatornákon keresztül vízi erőművekhez megy és termeli az áramot. Itt Ptujnál meg egy szép nagy tavat alakítottak ki vissza duzzasztással, gyönyörű hegyes-dombos környezeteben. Lehet itt horgászni, vitorlázni, fürödni, szóval egy nagyon kellemes hely. A duzzasztás egyébként azért kell, hogy a folyó természetes esését ellensúlyozva meglegyen a víz esése az áramtermeléshez. Úgy láttam, hogy amint az üzemvíz ág visszatér a rendes mederbe, szinte azonnal indítják az új ágat. Szokásos kérdésem: nálunk miért szitokszó az, hogy vízi erőmű?
Vissza a főoldalra (katalógus)
a belváros látképe a gyalogos híddal
halvendéglő a gyalogos híd tövében
a belvárosban
az egyik feljáró a várhoz
a Várostorony
az Orpheus kőtábla
a Szent György templom
a Szent György templom
a Városháza
a belvárosban
a belvárosban
még a lakóházak is árkádosak
kilátás a várból
kilátás a várból a Ptuji tóra
a belváros tetőrengetege
2012-ben Ptuj Európa kukturális fővárosa volt
ptuji kémények
Vissza a főoldalra (katalógus)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése